Színes magyar játékfilm, 1970

A híres írót hallucinációk gyötrik. Életveszélyes agydaganata van, sürgősen operálni kell. Révész György nemcsak Karinthy Frigyes regényét, de teljes írói világát vászonra vitte.

Rendezte: Révész György
Író: Karinthy Frigyes,
Főszereplők: Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Tomanek Nándor, Pécsi Sándor, Major Tamás, Törőcsik Mari.

forgatókönyvíró: Révész György
operatőr: Illés György
vágó: Kerényi Zoltánné
zeneszerző: Ránki György

Miről szól?
A híres író, Karinthy Frigyes (Latinovits Zoltán) éppen egy kávéházban üldögél. Brióst eszik, keresztrejtvényt fejt. Hirtelen hallucinálni kezd. Dübörgő vonatok zaját hallja, és emiatt azt sem érti, mit mond neki a főpincér (Pécsi Sándor). Gyorsan fel is keresi a fül-orr-gégészetet, de ott csak egyszerű fülgyulladást állapítanak meg. Hamarosan a látásával is problémái lesznek. A szemészeten már komolyabb vizsgálatokat végeznek. Bár az orvosok megnyugtatják, az író súlyos betegségre gyanakszik. A könyvtárban áttanulmányozza a vonatkozó szakirodalmat. Ekkor már biztos benne, agydaganata van. Sejtései igaznak bizonyulnak. Az orvosok megerősítik, közelgő vakság és a gyors leépülés után a biztos halál vár rá. Stockholmban azonban a kor legnevesebb agysebésze (Tomanek Nándor) ilyen jellegű operációkat végez. A kockázatos műtét megmentheti az író életét.

Mitől különleges?
Az Utazás a koponyám körül a tudat sajátos működését játékfilmes eszközökkel varázsolja elénk. A Karinthy Frigyes saját agyműtétét dokumentáló, azonos címet viselő regény egyszerre riport, memoár és költői-filozofikus elmélkedés. A rendező-forgatókönyvíró Révész György mindebből markáns mozgóképes víziót farag. A film nyelvén gondolja tovább az író szövegét és alakját. A hétköznapi valóság, a fantázia és hallucináció keverednek, közben pedig Karinthy Frigyes élete és művészete elevenedik meg előttünk.

A hol szürreális, hol ironikus látomásokat lazán kibomló, ide-oda csapongó visszaemlékezés fűzi össze. Révész György látványos színpadi nagyjelenetekként illusztrálja a monológokat, mozgalmas tablóba rendezve az író legbelsőbb gondolatait. Az Utazás a koponyám körül jeleneteit a magyar filmtörténet egyik legnagyobb hatású operatőre, Illés György fényképezte. A különféle szerepekben a korszak legnagyobb színészei láthatók. Latinovits Zoltán az író több alakmásában is feltűnik. Erőteljes alakítása különösen emlékezetes.

Hogyan készült?
A folyamatos alkotói lázban égő Karinthy 1936 márciusában észlelte magán a súlyos betegség tüneteit. A svédországi életmentő műtét költségét barátai és ismerősei összefogásával sikerült előteremteni. A lábadozó író még a kórházban elhatározta, könyvet ír az élményeiből. Az eredetileg a Pesti Napló hasábjain, heti folytatásokban közölt regényben érzékletesen beszél a fővárosi irodalmi élet hétköznapjairól, az agydaganat kialakulásáról, a betegség elfogadásának belső lelki folyamatairól. Az Utazás a koponyám körül az író egyik legismertebb műve, a huszadik századi magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotása. Révész György nemcsak megfilmesítette a forrásművet, de

Karinthy jellegzetes humorát, karakterét, sőt még a harmincas évek történelmi légkörét is filmre viszi.

A betegség stációi között felvillannak az író életének meghatározó momentumai és helyszínei, a kávéházaktól a gyerekkori emlékeken át a szenvedélyes házasságig. A Kádár-kor hivatalos kultúrpolitikája Karinthy Frigyest polgári szellemiségű írónak bélyegezte és mellőzte a hivatalos irodalmi kánonból. Az Utazás a koponyám körül készítésekor a forrásul szolgáló regény és Karinthy élettörténete relatíve ismeretlen volt a szélesebb közönség számára. Révész György nem egyszerű irodalmi adaptációt, hanem hiánypótló Karinthy-filmet készített.

Színes magyar játékfilm, 1970

A híres írót hallucinációk gyötrik. Életveszélyes agydaganata van, sürgősen operálni kell. Révész György nemcsak Karinthy Frigyes regényét, de teljes írói világát vászonra vitte.

Rendezte: Révész György
Író: Karinthy Frigyes,
Főszereplők: Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Tomanek Nándor, Pécsi Sándor, Major Tamás, Törőcsik Mari.

forgatókönyvíró: Révész György
operatőr: Illés György
vágó: Kerényi Zoltánné
zeneszerző: Ránki György

Miről szól?
A híres író, Karinthy Frigyes (Latinovits Zoltán) éppen egy kávéházban üldögél. Brióst eszik, keresztrejtvényt fejt. Hirtelen hallucinálni kezd. Dübörgő vonatok zaját hallja, és emiatt azt sem érti, mit mond neki a főpincér (Pécsi Sándor). Gyorsan fel is keresi a fül-orr-gégészetet, de ott csak egyszerű fülgyulladást állapítanak meg. Hamarosan a látásával is problémái lesznek. A szemészeten már komolyabb vizsgálatokat végeznek. Bár az orvosok megnyugtatják, az író súlyos betegségre gyanakszik. A könyvtárban áttanulmányozza a vonatkozó szakirodalmat. Ekkor már biztos benne, agydaganata van. Sejtései igaznak bizonyulnak. Az orvosok megerősítik, közelgő vakság és a gyors leépülés után a biztos halál vár rá. Stockholmban azonban a kor legnevesebb agysebésze (Tomanek Nándor) ilyen jellegű operációkat végez. A kockázatos műtét megmentheti az író életét.

Mitől különleges?
Az Utazás a koponyám körül a tudat sajátos működését játékfilmes eszközökkel varázsolja elénk. A Karinthy Frigyes saját agyműtétét dokumentáló, azonos címet viselő regény egyszerre riport, memoár és költői-filozofikus elmélkedés. A rendező-forgatókönyvíró Révész György mindebből markáns mozgóképes víziót farag. A film nyelvén gondolja tovább az író szövegét és alakját. A hétköznapi valóság, a fantázia és hallucináció keverednek, közben pedig Karinthy Frigyes élete és művészete elevenedik meg előttünk.

A hol szürreális, hol ironikus látomásokat lazán kibomló, ide-oda csapongó visszaemlékezés fűzi össze. Révész György látványos színpadi nagyjelenetekként illusztrálja a monológokat, mozgalmas tablóba rendezve az író legbelsőbb gondolatait. Az Utazás a koponyám körül jeleneteit a magyar filmtörténet egyik legnagyobb hatású operatőre, Illés György fényképezte. A különféle szerepekben a korszak legnagyobb színészei láthatók. Latinovits Zoltán az író több alakmásában is feltűnik. Erőteljes alakítása különösen emlékezetes.

Hogyan készült?
A folyamatos alkotói lázban égő Karinthy 1936 márciusában észlelte magán a súlyos betegség tüneteit. A svédországi életmentő műtét költségét barátai és ismerősei összefogásával sikerült előteremteni. A lábadozó író még a kórházban elhatározta, könyvet ír az élményeiből. Az eredetileg a Pesti Napló hasábjain, heti folytatásokban közölt regényben érzékletesen beszél a fővárosi irodalmi élet hétköznapjairól, az agydaganat kialakulásáról, a betegség elfogadásának belső lelki folyamatairól. Az Utazás a koponyám körül az író egyik legismertebb műve, a huszadik századi magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotása. Révész György nemcsak megfilmesítette a forrásművet, de

Karinthy jellegzetes humorát, karakterét, sőt még a harmincas évek történelmi légkörét is filmre viszi.

A betegség stációi között felvillannak az író életének meghatározó momentumai és helyszínei, a kávéházaktól a gyerekkori emlékeken át a szenvedélyes házasságig. A Kádár-kor hivatalos kultúrpolitikája Karinthy Frigyest polgári szellemiségű írónak bélyegezte és mellőzte a hivatalos irodalmi kánonból. Az Utazás a koponyám körül készítésekor a forrásul szolgáló regény és Karinthy élettörténete relatíve ismeretlen volt a szélesebb közönség számára. Révész György nem egyszerű irodalmi adaptációt, hanem hiánypótló Karinthy-filmet készített.