


Hozzáadás naptárhoz
csütörtök 17:00
Corvin és Kamara Galéria
Erzsébetligeti Színház
Ellenfény – Ország László kiállítása
Fényképek és elektrográfiák
Megnyitó:
2026. november 26. csütörtök 17:00
Megnyitja:
Vass Norbert író, szerkesztő
Közreműködnek:
Kéri Marcell Márk, Kéri Simon Olivér
A kiállítás megtekinthető 2027. február 11-ig
az Erzsébetligeti Színház Corvin (fotók) és Kamara (elektrográfiák) Galériájában.
A múlt század közepén születtem Balatonmagyaródon, a Kis-Balaton „fővárosában”. A „mezőn nőttem fel” – ahogy édesanyám szokta mondani… Gyermekkoromra gondolva mindig a nyár napfénye jut először eszembe: mezítláb járok a rétek puha füvén, a mezők poros kocsiútján…, de próbálom toronyiránt is…, próbálom a tarlón is… Megyek a Mosóra (a Zalába torkolló kis folyó)…, úgy tervezem, hogy én is utazom a vízzel (a magam tervezte majdani csónakon), elérem a Zalát, a Balatont, aztán tovább – a Sión, Dunán végig – a tengert, az óceánt…
Tanultam Kiskomáromban, Sopronban, Pécsett, Budapesten… úton és útmentén…
Tanítottam alsó- és felső tagozaton, gimnáziumban, szakmunkásképzőben, főiskolán, egyetemen… Tanítottam?… tanultam inkább, hogy kérdéseim legyenek…
Voltam segédmunkás, kn nevelő, tanár, tanársegéd, adjunktus, docens, mestertanár, művésztanár (ahogy a papírjaimra írták)… most már „szabadúszóként” csak jelző nélküli ember (szeretnék lenni, esendőn, egészen)…
Készítettem, készítek képeket, képtárgyakat, installációt, mozgóképet. Szemlélődöm, keresem a látszatok mögött a még felfogható, megérezhető rendet…
Úton vagyok: mostanra a Mosótól a Balatonig jutottam, de gyakran gondolok az Óceánra…
Ország László
Kapcsolódó események
Kapcsolódó események
Ellenfény – Ország László kiállítása
Naptárhoz adom
Fényképek és elektrográfiák
Megnyitó:
2026. november 26. csütörtök 17:00
Megnyitja:
Vass Norbert író, szerkesztő
Közreműködnek:
Kéri Marcell Márk, Kéri Simon Olivér
A kiállítás megtekinthető 2027. február 11-ig
az Erzsébetligeti Színház Corvin (fotók) és Kamara (elektrográfiák) Galériájában.
A múlt század közepén születtem Balatonmagyaródon, a Kis-Balaton „fővárosában”. A „mezőn nőttem fel” – ahogy édesanyám szokta mondani… Gyermekkoromra gondolva mindig a nyár napfénye jut először eszembe: mezítláb járok a rétek puha füvén, a mezők poros kocsiútján…, de próbálom toronyiránt is…, próbálom a tarlón is… Megyek a Mosóra (a Zalába torkolló kis folyó)…, úgy tervezem, hogy én is utazom a vízzel (a magam tervezte majdani csónakon), elérem a Zalát, a Balatont, aztán tovább – a Sión, Dunán végig – a tengert, az óceánt…
Tanultam Kiskomáromban, Sopronban, Pécsett, Budapesten… úton és útmentén…
Tanítottam alsó- és felső tagozaton, gimnáziumban, szakmunkásképzőben, főiskolán, egyetemen… Tanítottam?… tanultam inkább, hogy kérdéseim legyenek…
Voltam segédmunkás, kn nevelő, tanár, tanársegéd, adjunktus, docens, mestertanár, művésztanár (ahogy a papírjaimra írták)… most már „szabadúszóként” csak jelző nélküli ember (szeretnék lenni, esendőn, egészen)…
Készítettem, készítek képeket, képtárgyakat, installációt, mozgóképet. Szemlélődöm, keresem a látszatok mögött a még felfogható, megérezhető rendet…
Úton vagyok: mostanra a Mosótól a Balatonig jutottam, de gyakran gondolok az Óceánra…
Ország László











