2024. január 25. csütörtök 18:30

Jó vagy rossz anya?

Erzsébet császárné anya szerepben

Káli-Rozmis Barbara előadása

Sok bírálat éri Erzsébet császárnét amiatt, hogy nem volt jó anya. Valóban nem volt az? A kérdést nem lehet mai nézőpontól kiindulva megválaszolni. Az idő-faktor (másfél évszázad) mellett figyelembe kell venni azt, hogy az arisztokrata családok dajkákra és nevelőnőkre bízták a gyermekeiket, akikkel általában naponta egyszer találkoztak, amikoris szépen felöltöztetve vezették őket eléjük. Mekkora teret engedett ez a fajta neveltetés az anyai szeretet megnyilvánulásainak? Erzsébet szinte gyereklányként lett egy hatszáz éve fennálló birodalom császárnéja. Anyósa úgy gondolta, a császári gyermekek neveléséhez ő jobban ért, így az első két kislányt és a trónörököst néhány hetes korukban elválasztotta anyjuktól. Hogyan alakította Erzsébetnek a gyermekeivel való viszonyát ez, valamint első kislányának kétévesen bekövetkezett halála? A leggyakrabban a trónörökössel való kapcsolatát bírálják. A koronaherceget leendő császárként tekintély övezte, ezért tisztelettel vették körül a családtagjai is. Hogyan határozta meg az anya-fia kapcsolatot az, hogy Erzsébet is a jövendőbeli uralkodót látta Rudolfban? Anyai érzéseit a császárné csak legkisebb gyermeke mellett élhette meg, akire szó szerint rázúdította minden szeretetét. A kor szokásainak megfelelően azonban még őt is másokra kellett bíznia. Mária Valéria körül már kora gyermekkorától több dajka és nevelőnő serénykedett, igyekezve felhasználni őt arra, hogy saját céljaik elérése érdekében „manipulálják” a császárnét. Sikerült-e ez nekik? Az előadáson – többek között – arról is szó lesz, hogy nemcsak Valériához, hanem Gizellához és Rudolfhoz is erős anyai érzések fűzték Erzsébetet. Miben nyilvánult ez meg? Mennyire volt bensőséges a családtagok viszonya? Hogyan befolyásolta azt a rideg udvari légkör?

Az előadás hossza: kb. 90 perc szünet nélkül