május 8. vasárnap 17:00

A francia sanzon és a magyar irodalom kapcsolatának megjelenítése a sanzonok és az irodalmi szemelvények megszólaltatásával zenés és prózai improvizációkkal tűzdelve. Az utazás főszereplői többek között Ady Endre, Edith Piaf és Johannes Brahms Bardóczy Attila és Dinya Dávid hangjain. 

A műsor időtartama: 60 perc, helyszíne: Harmónia terem

A belépés – regisztrációt követően INGYENES!

Részvételi szándékát kérjük, jelezze az info@kulturliget.hu e-mail címen vagy a 401-3060-as telefonszámon.

Bardóczy Attila színművész. Az Operettszínház tagja. 1983-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Horvai István osztályában, majd a frissen alakult Rock-Színházhoz szerződött, ahol a musical-irodalom számos főszerepét (Evita, Jézus Krisztus Szupersztár, A nyomorultak, Miss Saigon, Sztárcsinálók stb.) játszotta nemcsak idehaza, hanem Németország számos jelentős színpadán. Ezzel párhuzamosan az operettirodalom nagy szerepei is megtalálták (Csárdáskirálynő, Sybill, Leányvásár, Denevér, Luxemburg grófja). A Rock-Színház megszűnését követően a Budapesti Operettszínház szerződtette, ahol további jelentős szerepet játszott és játszik mind a mai napig (Crazy for You, Van, aki forrón szereti, Mozart, A szépség és a szörnyeteg, Abigél).

A sanzonokhoz és a francia nyelvhez való kötődését az Algériában eltöltött gyerekkori évei határozzák meg. A színpadi szerepek mellett mindig szívügyének tekintette a francia sanzonok életben tartását. 1996-ban a Párizsi Nemzetközi Sanzonversenyen elhozta a legjobb külföldi előadó díját.

Az elkövetkező években megjelent egy-egy lemeze a Hungaroton és a Fonó kiadásában. Rövid kitérőként a popszakmában a GM49 együttes 1985-ös Digitális Majális című nagylemezén Gérard nevű szólistájaként énekelt (Brékó, brékó!).

Dinya Dávid jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Karvezetés szakos doktorjelöltje, korábban ugyanitt szerezte diplomáit Karmester-karvezetés, majd Zenetanári szakokon zeneszerzés minorral.

Koncertezett külföldön – leginkább Németországban, Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában – és itthon – főleg a Zeneakadémián, a Müpában, a BMC-ben – egyaránt, az első két hazai helyszínen vezethetett már saját műsort is. A kortárs művészetek elkötelezettjeként rendszeresen lép fel balettosokkal, kortárstáncosokkal színpadon és kiállításmegnyitókon is.

Zenei tanulmányai folytatása mellett már kisiskolás kora óta foglalkozik a film- és az egyéb – leginkább a vizuális – művészetek művelésével, a mai napig rendez és fényképez, elsősorban komolyzenei tartalmú rövidfilmeket, reklámokat, videoklipeket, kísérleti- és játékfilmeket. A képpel és a hanggal való tevékenységeit elsősorban filmzeneszerzői és színpadi kísérőzenei munkásságai során ötvözi. Emellett narrátorként, műsorvezetőként, szinkronszínészként, zenei rendezőként, rendezőasszisztensként dolgozik.

Rövid- és hosszútávú céljai között kulcsfontosságú helyet foglal el a kortárszene különböző művészeti ágazataival, elsősorban a tánc- és filmművészettel való legmagasabb szintű egyesítése.

A két művész találkozása egy korábbi produkcióhoz nyúlik vissza (Stravinsky: A katona története, Müpa). Ez a találkozás egy egymást inspiráló művészi és szakmai kapcsolat kezdetét jelentette.