 |
2500 Ft | |
|
3000 Ft | |
|
3500 Ft | |
|
4000 Ft |
Online jegyvásárlás:
.jpg){kind=logo}
Az emlékműsor a Bihari János Táncegyüttes, a Duna Karnevál, a FolKid Gyermek Népművészeti Fesztivál, az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület és az Erzsébetligeti Színház együttműködésében jött létre.
Szállj elő zöldág - Foltin Jolánra emlékezünk
2023. június 09. 18:00
Június 9. péntek 18.00
„Szállj elő zöldág”
Foltin Jolánra emlékezünk
Foltin Jolán Erkel és Kossuth díjas táncpedagógus, koreográfus, rendező, a nemzet művésze idén lenne 80 éves. Az 1980-as évektől nyugállományba vonulásáig szervezte, irányította a gyermek néptáncmozgalmat, összefogta a pedagógusokat, művészeti vezetője volt a Bihari János Táncegyüttesnek, egyik kitalálója és elindítója a táncházmozgalomnak és megalapította az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesületet.
Az előadásban közreműködnek azok, a mai napig magas színvonalon működő
néptáncműhelyek, akik számára a méltán híres Kossuth-díjas művész a leginkább emblematikus alkotásokat hozta létre. Egyúttal az általa alapított Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület is számot ad ma is töretlen eredményességéről, az általa egységbe kovácsolt együttesek és a magas szintű tehetséggondozás eredményeképpen színre lépő szólisták által.
néptáncműhelyek, akik számára a méltán híres Kossuth-díjas művész a leginkább emblematikus alkotásokat hozta létre. Egyúttal az általa alapított Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület is számot ad ma is töretlen eredményességéről, az általa egységbe kovácsolt együttesek és a magas szintű tehetséggondozás eredményeképpen színre lépő szólisták által.
Szerkesztette: Neuwirth Anna Mária
Közreműködik a Juhász Zenekar
Az emlékműsor a Bihari János Táncegyüttes, a Duna Karnevál, a FolKid Gyermek Népművészeti Fesztivál, az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület és az Erzsébetligeti Színház együttműködésében jött létre.
Foltin Jolán koreográfus-rendező, táncpedagógus, a nemzet művésze. A Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas alkotó életművét a magyar népművészethez, folklórhoz való viszonya, mély ismerete és különleges megközelítése határozta meg. Csaknem hat évtizedes aktív tevékenysége rendkívüli a magyar néptánckultúra modernkori történetében: pedagógiai és módszertani munkája teremtette meg a műfaj szervezett utánpótlásának lehetőségét, országos, sokgenerációs hálózatát.
Műveiben emberi történeteket, kapcsolatokat, sokszor női sorsokat fogalmazott meg: korát megelőző bátorsággal beszélt nőként a nőkről; társas és társadalmi szerepeinkről, együttélésünk vélt, vagy valós szabályairól, a Kárpát-medence történelmének kiszolgáltatott emberéletekről. Anyanyelve a folklór volt, de ezt a nyelvet olyan személyes, alanyi beszédmóddal használta, hogy az műveiben költészetté vált.
A Magyar Művelődési Intézet munkatársaként kollégáival ő alapította meg az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesületet. Módszertani kiadványait a mai napig használják óvodákban, iskolákban táncpedagógusok országszerte. Gyermekeknek készült színpadi művei egyedülállóak a magyar táncművészetben. Foltin Jolán volt az egyik kitalálója és szervezője az első budapesti táncháznak, hatása az utána jövő generációkra megkérdőjelezhetetlen.
Alkotói életének két fő színhelye és műhelye volt. A Novák Ferenc által alapított Bihari János Táncegyüttes, amelynek 1959-től tagja, majd tíz évig művészeti vezetője, haláláig mentora volt. A másik műhelye a Honvéd Táncszínház, ahol több évtizeden keresztül, annak megszűnéséig alkotta olyan jelentős műveit, mint az Asszonyok könyve, Harangok, a Lagzi, Ki népei vagytok, Bartók útjain, A tánczmester.
Műveinek olyan jelentős írók nyújtottak alapanyagot, ihletet, mint Kiss Anna, Kormos István, Nagy László, Szilágyi Domokos, Szakonyi Károly, Dobozi Eszter, Balogh Robert. Életének utolsó évtizedében független alkotóként dolgozott, elsősorban tanítványaival: a Müpa és a Budapesti Tavaszi Fesztivál 2016-ban mutatta be Elmúlik / Táncdráma a kitelepítések idejéből és 2018-ban Feketetó című művét. Kiapadhatatlan alkotói tevékenységére jellemző, hogy 2014-ben, hetvenegy éves korában, a Magyar Táncművészek Szövetsége az évad legjobb alkotója díjjal tüntette ki.
Munkásságát 1984-ben Erkel Ferenc-díjjal ismerték el, 1988-ban Gyermekekért Díjat kapott. 1993-ban neki ítélték a Népművelésért Díjat és 1995-ben a Magyar Művészetért Alapítvány díját. 1995-ben Kossuth-díjat vehetett át három évtizedes eredményes koreográfiai munkásságáért, a gyermektáncmozgalom fellendítéséért, a gyermektáncoktatás metodikájának új alapokra helyezéséért. 2002-ben Lagzi című alkotásával elnyerte az Év Koreográfusa díjat. 2007-ben megkapta a Magyar Táncművészek Szövetsége életműdíját, 2009-ben Prima-díjat vett át. 2015-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozat kitüntetésben és a legmagasabb művészeti elismerésben, Nemzet Művésze díjban részesült.
A Magyar Művelődési Intézet munkatársaként kollégáival ő alapította meg az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesületet. Módszertani kiadványait a mai napig használják óvodákban, iskolákban táncpedagógusok országszerte. Gyermekeknek készült színpadi művei egyedülállóak a magyar táncművészetben. Foltin Jolán volt az egyik kitalálója és szervezője az első budapesti táncháznak, hatása az utána jövő generációkra megkérdőjelezhetetlen.
Alkotói életének két fő színhelye és műhelye volt. A Novák Ferenc által alapított Bihari János Táncegyüttes, amelynek 1959-től tagja, majd tíz évig művészeti vezetője, haláláig mentora volt. A másik műhelye a Honvéd Táncszínház, ahol több évtizeden keresztül, annak megszűnéséig alkotta olyan jelentős műveit, mint az Asszonyok könyve, Harangok, a Lagzi, Ki népei vagytok, Bartók útjain, A tánczmester.
Műveinek olyan jelentős írók nyújtottak alapanyagot, ihletet, mint Kiss Anna, Kormos István, Nagy László, Szilágyi Domokos, Szakonyi Károly, Dobozi Eszter, Balogh Robert. Életének utolsó évtizedében független alkotóként dolgozott, elsősorban tanítványaival: a Müpa és a Budapesti Tavaszi Fesztivál 2016-ban mutatta be Elmúlik / Táncdráma a kitelepítések idejéből és 2018-ban Feketetó című művét. Kiapadhatatlan alkotói tevékenységére jellemző, hogy 2014-ben, hetvenegy éves korában, a Magyar Táncművészek Szövetsége az évad legjobb alkotója díjjal tüntette ki.
Munkásságát 1984-ben Erkel Ferenc-díjjal ismerték el, 1988-ban Gyermekekért Díjat kapott. 1993-ban neki ítélték a Népművelésért Díjat és 1995-ben a Magyar Művészetért Alapítvány díját. 1995-ben Kossuth-díjat vehetett át három évtizedes eredményes koreográfiai munkásságáért, a gyermektáncmozgalom fellendítéséért, a gyermektáncoktatás metodikájának új alapokra helyezéséért. 2002-ben Lagzi című alkotásával elnyerte az Év Koreográfusa díjat. 2007-ben megkapta a Magyar Táncművészek Szövetsége életműdíját, 2009-ben Prima-díjat vett át. 2015-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozat kitüntetésben és a legmagasabb művészeti elismerésben, Nemzet Művésze díjban részesült.
Forrás: www.mma.hu
Hírek
Azoknak, akik nem tudtak személyesen részt venni a a Petőfi 200 emlékévhez kapcsolódó országos rajzpályázatunk kiállításmegnyitóján és a díjátadón, ám elismerésben részesültek, elküldtük a nyereményüket.
2023. április. 04.- Az Összefogás ereje Jótékonysági Gála2023. április. 04.
- Gratulálunk a rangos elismeréshez! 2023. március. 29.
- Szomorú szívvel búcsúzunk2023. március. 16.
